A LOFFICE Bring the Art Home (BAH) 2010 óta működő programjának keretében az idei szezonzáró kiállítás, a Nyomás alatt, olyan extrém helyszínen került megrendezésre, amely megtűri a nyomdafestéket. Sőt!

A befogadó tér ugyanis a Pátria Nyomdában található, Dombrádi Olivér vezérigazgató, illetve mecénás-műgyűjtő nagyvonalú felajánlásának köszönhetően. Egészen eredeti és különleges élményt nyújtott a megnyitó, amely ideje alatt a művek a nyomda terében lettek kiállítva. A munka az esemény alatt sem állt le, mert az egyik gépsornál dolgoztak. Volt benne egy csipetnyi bunueli irónia, ahogy a vernisszázs közönsége boros poharakkal a kezében korzózott a kordonnal elválasztott, sürgölődő nyomdászok előtt. Mindamellett a nagy ipari csarnok oszlopaival, neoncsöveivel, szürke padlójával és dübörgő gépzajával olyan autentikus közeget nyújtott, amelybe a kiállított művek szervesen illeszkedtek, és láthatólag jól is érezték magukat. A képek szétszórtan helyezkedtek el a stócokban magasodó nyomtatványoknak, falnak, berendezéseknek támasztva. A koncepció szerint a két egymástól gyökeresen eltérő habitusú, különböző műfajban dolgozó kiállító művészt renitens magatartásuk köti össze. A szorosabb kapocs talán nem is hiányzik, mert a környezet az, ami mindent visz. Továbbá esetükben a nyomda nem pusztán látványos geg, ahogy arra jól ráérzett a kurátor, Horváth Judit, hanem a két résztvevő életművét meghatározó helyszín.

Menyhárt Menyus Tamás számára a visszatérést jelenti ez a közeg, mivel képgrafika szakon végzett a Képzőművészeti Főiskolán. Itt szereplő legújabb munkáin a korai periódus alkotói eszközkészletének újrafogalmazása és folytatása figyelhető meg. A szuggesztív angyal-figurák és a sűrű, réteges építkezés mellett letisztult, fehér felületekkel, fekete vonalakkal kialakított kompozíciók jelennek meg, amelyek a szénrajzok levegős, de lényegre törő fogalmazásmódjából merítenek. Képei a korábbiakhoz képest lazábbá, áttekinthetőbbé váltak, miközben semmit sem vesztenek erejükből. Új vezérmotívumként fedezhetjük fel a szívet, amely nem papírmasé, flitteres-csillogó játék vagy szerelmes dalok üresen érzelmes refrénje, hanem véres, érző, még dobogó szerv. A szövegek jelenléte erőteljesebb hangsúlyt kapott, amelyek szintén Menyustól származnak. Nem IV. című festménye a főművek erejével és titokzatosságával vonzza magához a tekintetet. A központi figura egy férfi gyötört, szálkás-inas teste. Karján két név olvasható: Alenka és Álmos (a művész gyermekei). Tetoválás, gondolhatnánk először, de ahogy szemünk követi a fényes vonalat, és a másik kéz ujjaihoz érünk, kiderül, hogy arany cérna. A képen szereplő férfi tehát karjára varrta a két nevet, amelynek személyes töltete galvanizálja a kompozíciót. A szakállas, beesett arcú férfi arany maszkot visel, fejénél sugárkoszorú. Istenember. A háttér egynemű ezüstnek tűnő felületét, ha más szögből nézzük, kiderül, hogy egybefüggő szöveg tölti ki sűrű, tömött sorokban. Betűket, szavakat tudunk kisilabizálni, de értelme és jelentése, mint a szent szövegeké, hosszas, elmélyült tanulmányozás során sem tárható fel teljesen. Gábriel című festményénél is érdemes elidőznünk, amelynek jobb oldalát japán szamurájkard döf át. Markolatáról rózsafüzér csüng le, tetején kitárt karú Krisztus-szobrocska áll gémkapocs halmon, amely a Keresztrefeszítés szimbolikáját gazdagítja ezzel a mai, látszólag profán elemmel. Összefoglalóan elmondható, anélkül, hogy általánosítanánk, Menyus műveit olyan izzás hatja át, amelynek hevében összeolvadnak a személyes és az egyetemes vonatkozások. Bibliai alakok, történetek, utalások keverednek családi emlékekkel, érzésekkel, szereplőkkel. A Cet című munkáját például két gyermeke rajzolta, amit ő fejezett be. Csilla Gulácsyval (Karády fénnyel a szemében) című vászna pedig feleségét és az ő kedvenc festőjét ábrázolja, aki Rodin Pokol kapujá-nak egyik figuráját tartja a kezében. Így kerülnek egymás mellé ezek a különféle rétegek, és állnak össze megélt, személyes és hiteles emberi dokumentumokká.

A másik kiállító, Mészáros László a reklám- és divatfotózásban szerzett érdemeket itthon és külföldön. Művészként kevésbé ismert, ugyanakkor fontos számára az önálló alkotás. Fényképein érződik a profi és kereskedelmi háttér, amely a technika precizitásában, az összehangolt és jól szervezett képépítésben érhető tetten. Élőképszerű kompozíciói a világítással irányított cselekményvezetésben, a mozgalmas tömegjelenetekben és a drámai témaválasztásban idézik fel az akadémista festészet fénykezelését, dramaturgiáját. A képzőművészeti allúziókat a hollywoodi film aranykorának beállításaival, illetve műfajainak, elsősorban a melodráma és a film-noir pátoszmintáival ötvözi. Nagyban épít a kontrasztokra. A kemény vonalak kialakítását sejtelmes, finoman kibontakozó alakokkal ellenpontozza. Egy-egy kompozíciót évekig érlel, amelynek végeredménye fényképészeti technikával készült, vászonra nyomtatott, nagyméretű kép. A megnyitó alkalmával olyan benyomást keltenek, mintha most kerültek ki volna a gépsor alól. A Nyomás alatt kiállítás természetesen a megnyitó után is folytatódik, annyi változással, hogy a művek az aktív nyomdatérből egy emelettel feljebb kerültek, ahol előzetes bejelentkezés után lehet megtekinteni őket.  

Nyomás alatt. Menyhárt Menyus Tamás és Mászáros László kiállítása. Pátria nyomda (1117 Budapest, Hunyadi János út 7. ), 2012. július 6. – augusztus 10.